Sokan gondolják, hogy a tejmentes gofri csak egy kényszermegoldás. De mi lenne, ha azt mondanánk, hogy könnyedén készíthetünk olyan isteni finom, kívül ropogós, belül puha gofrit, amiben egy csepp tej sincs – és mégis mindenki repetázik belőle?

Most megmutatjuk, hogyan csináljuk mi. Akár laktózérzékenyek vagyunk, akár növényi alapú étrendet követünk, vagy egyszerűen csak kifogytunk a tejből, ez a recept igazi megmentő lehet.

Először is: mert finom. Másodszor: mert sokszor van olyan helyzet, amikor szükség van egy gyors, tejmentes megoldásra. Például, ha vendégek jönnek, és valaki nem fogyaszt tejterméket. Vagy ha a gyerek reggel közli, hogy gofrit kér reggelire, de a tej elfogyott.

A tejmentes gofri semmiben sem marad el az „eredeti” verziótól. Sőt, az állaga sokszor még könnyedebb, főleg ha növényi italt használunk, vagy szódával hígítjuk a tésztát.

És ami a legjobb: nem kell kompromisszumot kötnünk – sem ízben, sem állagban.

A recept 4 főre elegendő, de természetesen könnyedén felezhetjük vagy duplázhatjuk az adagot.

Hozzávalók:

• 250 g finomliszt
• 2 tojás
• 1 csomag sütőpor (12 g)
• 2 evőkanál cukor
• 1 csipet só
• 2,5 dl növényi ital (például zabtej, mandulatej, rizstej – amit szeretünk vagy épp van otthon)
• 1 dl víz vagy szódavíz
• 0,5 dl semleges ízű olaj (napraforgó, repce)
• 1 teáskanál vaníliaaroma (elhagyható, de nagyon feldobja)

Ez egy alaprecept. Ha édesebben szeretjük, tehetünk bele még egy evőkanál cukrot. Ha kicsit extra ízre vágyunk, egy kevés fahéjjal vagy reszelt citromhéjjal is megbolondíthatjuk.

A tejmentes gofri elkészítése nem bonyolult, de van néhány apró trükk, amit érdemes betartani, hogy tényleg tökéletes legyen a végeredmény. Nézzük sorban:

Vegyünk elő egy nagyobb tálat, és szitáljuk bele a lisztet. Ez azért jó, mert így még levegősebb lesz a tészta.

Ezután adjuk hozzá a sütőport, a cukrot és a csipet sót. Egy kézi habverővel vagy villával alaposan keverjük össze.

Tipp: ha egyenletesen eloszlatjuk a sütőport, elkerülhetjük, hogy a gofrik egyik része jobban megemelkedjen, mint a másik.

Egy másik tálban keverjük össze a tojásokat, a növényi italt, az olajat és a vaníliaaromát. Kézi habverővel dolgozzunk, de nem kell habosítani – csak keverjük simára.

A vizet vagy szódavizet most még ne adjuk hozzá, azt majd a végén finomhangolásra tartogatjuk.

Lassan öntsük a nedves alapanyagokat a szárazhoz. Folyamatos keverés mellett dolgozzuk el a tésztát, hogy csomómentes legyen.

Ha túl sűrűnek találjuk, apránként adjunk hozzá egy kevés vizet vagy szódát, amíg egy kissé sűrű, palacsintatészta-állagú keveréket nem kapunk.

A cél: olyan tészta, ami lassan folyik le a kanálról, de mégis terül a gofrisütőben.

Ez a lépés elhagyható, de ha van rá időnk, érdemes 10-15 percet állni hagyni a tésztát. A liszt és a sütőpor így „összeér”, és a gofri még könnyedebb lesz.

Közben előkészíthetjük a gofrisütőt, és ha kell, kicsit átkenhetjük olajjal vagy kókuszzsírral.

Melegítsük elő a gofrisütőt. Fontos, hogy tényleg forró legyen, különben a tészta beleragad és szétszakad.

Egy adag tészta (kb. 2-3 evőkanál) mehet a sütőbe. Simítsuk el kicsit, hogy egyenletesen süljön.

Süssük a gofrikat kb. 3-5 percig, vagy amíg szépen megpirulnak. Ne nyissuk ki túl korán a sütőt – ha nem válik el a felső résztől a gofri, akkor még nyers a belseje.

Tipp: Ha szeretjük az extra ropogós széleket, kicsit hosszabb ideig hagyjuk bent.

A tejmentes gofri önmagában is isteni, de nézzük, mivel dobhatjuk fel tejtermékek nélkül:

• Friss gyümölcsökkel: banán, eper, áfonya – amit épp találunk.
• Mézzel vagy juharsziruppal: ha szeretjük az édeset.
• Növényi joghurttal: zab- vagy kókuszjoghurt tökéletes hozzá.
• Házi lekvárral vagy gyümölcsszósszal: akár melegítve is tálalhatjuk.
• Olvasztott étcsokival – ha biztosak vagyunk benne, hogy tejmentes.
• Pirított dióval, mandulával – egy kis ropogósság mindig jól jön.

Bár szinte bármelyik tejpótló ital használható, tapasztalatunk szerint a zabtej és a mandulatej vált be legjobban. Lágy ízük van, nem dominálnak, de szépen kiemelik az édes tészta karakterét.

A rizstej is jó lehet, főleg ha természetes édes ízt keresünk. A kókusztej viszont elég karakteres – érdemes akkor használni, ha direkt szeretnénk egy kis egzotikus ízvilágot.

Szójaital is működik, de egy kicsit sűrűbb tésztát ad – érdemes kicsit több szódával lazítani.

Ha maradna pár darab (ami ritka, de előfordul), légmentesen zárható dobozban eltehetjük 1-2 napra a hűtőbe.

Újramelegítéshez a legjobb megoldás a kenyérpirító vagy a sütő. 160 fokon 5-6 perc alatt ismét kívül ropogós, belül puha lesz.

Mikróban is melegíthető, de ott sajnos elvész a ropogós textúra.

Tej nélkül is lehet igazán finom

A tejmentes gofri nem kompromisszum. Sokkal inkább egy kreatív, finom és egészséges alternatíva. Ráadásul bármikor összedobhatjuk, akár reggelire, akár uzsonnára, sőt, desszertként is simán megállja a helyét.

Kísérletezzünk bátran! Egy kis reszelt alma, kevés kakaópor vagy csipetnyi fahéj is egészen új arcot adhat ennek az egyszerű, mégis nagyszerű ételnek.

Ha egyszer kipróbáljuk, garantáltan gyakori vendég lesz az asztalunkon. És senki meg nem mondja majd, hogy tej nélkül készült.

Jó étvágyat kívánok!

Kíváncsi vagyok, hogyan sikerült, szóval írd meg nekem kommentben!

Nagyon köszönöm, hogy itt voltál! Ha tetszett a recept, oszd meg bátran a barátaiddal is!

Ha még szívesen maradnál, nézz meg néhány korábbi cikkünket is — biztos találsz valami érdekeset:

Gofri sütőpor nélkül? Így lesz tökéletesen ropogós és levegős minden falat!

Gofriimádóknak kötelező: a legfinomabb tészták egy cikkben.

Ropogós, sós és isteni finom – így készül az egészséges gofri otthon.